Az ügetőverseny múltja nem tekint vissza olyan hosszú időre, mint a galopp. Kialakulása azzal kezdődött, hogy kocsival egy hosszabb utazás az utazóknak általában komoly fizikai megterhelést okozott. A kocsi szünet nélküli rázkódása még akkor volt a legelviselhetőbb, ha a lovak ügetésben haladtak. Ezért egy Orlov nevezetű orosz grófnak a 19. század elején, egyszer csak eszébe jutott, hogy szaporítani kellene az ügető jármódot kedvelő lófajták számát, elkezdett tehát ügetőlovak tenyésztésével foglalkozni. A tudatos tenyésztői munka egy új lófajta létrejöttjéhez vezetett, ezt a fajtát Orlov-ügetőnek nevezték. Ez az új lófajta adta meg az ügetőversenyek kialakulásának alapját. Amerikában az ügetőversenyzés viharos felvirágzását a galoppversenyeknek a fogadási visszaélések elterjedése miatti betiltása idézte elő. Oroszországból hamarosan átkerült Közép-Európába is. Eleinte Franciaország állt az ügetősport élén. Az ügetőn a hajtó egy nagyon könnyű (30 kg) kocsiban (a sulkyban), a lovak legnagyobb versenysebessége eléri az 50 km-t óránként. Hazánkban az 1850-es években rendezték az első versenyeket. A hajtó a kapcsolatot a lóval a kantárszárral és az ostorral tartja, és ügyelnie kell rá, hogy a ló végig ügető jármódban versenyezzen, a lehető legnagyobb iramban. A mai szabályok szerint az a ló az ügetőverseny nyerője, amelyik a célvonalat először érinti az orrával, majd teljes testhosszal érvénye jármódban áthalad rajta. Ha ezt a két ló egyszerre teszi meg, akkor holtversenyben nyernek. Holtverseny persze a helyezéseknél is kialakulhat. A mezőnyök általában 7-14 lóból állnak. Az ügetőn gyakoriak a handikep, vagyis az előnynyerő versenyek, ezeken a jobb képességú illetve erősebb lovak térhátrányból indulnak. A Magyar Ügető Derby távja 1900 méter, indítása autóstarttal történik, belföldi 3 éves méneknek és kancáknak. A versenyben a legjobb 14 ló vehet részt.

 ~ Az egész oldal saját gépelésű anyag, úgyhogy kérlek tartsd tiszteletben a munkámat, és nem másold le.~ ( a szerk.)